Vázlat:

I. Lényeges állítások Radnóti Miklósról:

• Zsidó származású költő, író és műfordító

• A Nyugat harmadik nemzedékének a tagja
• Vergilius 10 eclogájából 9-et lefordított, és ő maga is írt 8-at. Találtak egy vers töredéket és azt gondolják a 6. eclogának

• Legfontosabb témák a költészetében:
  

1. Halál:
- születésekor anyja és ikertestvére is meghal, ezért mindig bűntudatot érez, és költészetében nagy szerepe van
- saját elképzelt halála is megjelenik verseiben
- a háború embertelensége és társai halála

2. Hitvesi szerelem
- felesége íránti érzelmei nagyon erősek, élete utolsó részében csak ezek tartják életben

3. Férfi barátság:
-a mesterek tisztelete
-költőtársak

4. Táj:
- általában a lelkiállapotát tükrözi


II. Bori-notesz:

• Nevét csak később, Radnóti halála után kapta ·
• A munkatáborokban és menetelései során írta a verseit

• 4 nyelven írta rá a borítóra, hogy aki megtalálja juttassa el Ortutai Gyula, néprajzkutatónak

• Viharkabátja belső zsebében találták meg akkor, amikor a tömegsírt exhumálták.
• Bori notesz versei: 1944 május 2. Behívják utolsó munkaszolgálatára, Szerbia, Bor, versei: Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, Gyökér, A la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet, Razglednicák csak rémhírek terjedtek, nem tudták mi lesz velük, ezért kétség és remény jelentkezik verseiben: „Rémhírek és férgek közt él itt francia. Lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt, lázas test a mégis egy életet él itt, — jó hírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrű homályba bukó csodának” Hetedik eclog
  A la recherche: múltat eleveníti fel, elveszített béke idillikus képei címe mutatja” Proust A la recherche du temps perdu című emlékező nosztalgia jegyében Apollinaire hexameter nosztalgikus emlék, tragédia valóságos képei béke, derű szétrombolása, barátok, társak pusztulásba
  Gyökér: alkotás jövendő sorsába vetett remény, beteljesülő személyes végzet tudata allegorikus képek támaszt kínál az elhagyott otthon, asszony Levél a hitveshez: szerelem az utolsó erőforrása valóságos világ és a költő álomvilágának ütköztetése
  Erőltetett menet: kettémetszett párosrímű niebelungi sor otthon erőt adó emlékének felidézése a szörnyű valóság leírása lelki, erkölcsi erő, amiért kitartanak Razglednica: szerbül képeslapok a cartes postales műfaját elevenítik fel néhány soros helyzetképekben elevenítik fel 4 db van mindegyik már menetelés közben készült egyre keserűbbek, a halál tudata jelenik meg benne az elsőben még van remény, erő, melyet a magában hordozott otthon ad a negyedikben már saját halálát írja le, ugyanúgy, ahogy történt

III. A halál és idill költeményeiben: a halál és az idill legtöbb versében megjelenik

• Hetedik ecloga:

Idill:az idill az eclogák fontos része, ebben a versben nem jelenik meg konkrétan, csupán a képzeletbe való menekülés tekinthető idillnek.
Halál: a költő munkatáborban van ezért a halál közelségégét érzékelhetjük. A műben megjelenő féregmotívum is a halál érzetét erősíti
Motívum: bogár motívum

• Á la recherce:

Idill: az idill a múlt felidézéseként jelenik meg.
Halál: a háború képei a halált evokálják
Motívum: férfi barátság

• Erőltetett menet:

Idill: ebben a versben is a múlt felidézésében van az idill.
Halál: A múlt idilljével szemben, a tragikus jelenben halál vár rá, a menet közben sokan meghalnak.

• Razglednicák: szerb nyelven képeslap (életképszerű helyzetjelentések)

- összesen 4 razglednicát írt, ezeket menetelései során írta (a hegyek közt, Cservenka, Mohács, Szentkirályszabadja)
- 1: az erőltetett menet közbeni emlékeit írja le.
a háború képei jelennek meg. Az angyal motívum és a bogár motívum is a halált mutatja
feleségéhez szól
- 2: ebben a versben az idilli béke, és a háború egyaránt megjelenik, erre az ellentétre épül a vers (háború-béke; távol-közel)
- 3: a költő a pusztulást tapasztalja közelről is. Ember és állat egyaránt szenved. Az utolsó sor alliterációja a halál borzalmát mutatja.
- 4: ez a vers egyben élete utolsó verse. A tarkólövésről ír, látja a jövőbeli halálát. A melette fekvő ember, akit lelőttek Borsi Miklós hegedűművész volt. Az egész költemény a reménytelenséget sugallja, a rövid kemény mondatok amiket magának címez is ezt az érzetet erősíti. Az ironikusan megváltoztatott közmondás is a költő elkeseredettségét fejezi ki.

Kidolgozva:

Radnóti Miklós, zsidó származású költő, író és műfordító volt. A nyugat harmadik nemzedékének a tagja. 1937-ben Baumgarten-díjat is kapott. Vergilius tíz eclogájából kilencet lefordított, valamint ő maga is írt nyolcat. Ebből a hatodikat nem találták meg, csak egy töredéket amiről azt gondolják, hogy az a hatodik. Költészetében 4 jellemző téma van. A legfontosabb a halál. Ez részben abból adódik, hogy születésekor anyja és ikertestvére meghalt, emiatt bűntudatot is érez. Több versében saját elképzelt halála, illetve társai halála is megjelenik. A háborúról szóló verseiben is a halál jelenik meg. Második legfontosabb témája a hitvesi szerelem. Felesége Gyarmati Fanni volt, akihez élete végéig hű volt. A munkatáborokban, illetve menetelései során is az iránti érzelmei tartják életben. Harmadik témája a férfi barátság, ami a költőtársak és mesterek tiszteleteként jelenik meg. Az utolsó téma a táj. A tájban saját lelkiállapota tükröződik.
A bori-noteszt a munkatáborokban, illetve menetelései során írta. A bori-notesz nevet csak később, halála után kapta. A borítóra Radnóti négy nyelven írta rá, hogy aki megtalálja jutassa el Ortutai Gyulához. A notesz viharkabátja belső zsebében volt mikor meghalt, így maradt ép.
A halál és az idill egyaránt megjelenik a bori-noteszbeli versekben.

Az eclogák fontos része az idill, a hetedik eclogában viszont konkrétan nem jelenik meg, csak a képzeletbe való menekülés tekinthető idillnek. A költő Lager Heidenauban van, és ahogy esteledik, a sötétben nem látszódnak a rácsok, és bár tudja, hogy valójában még mindig ott vannak, mégis kicsit szabadnak érzi magát. Az eclogák párbeszédesek, de ebben az eclogában csak egy monológ, van ami valójában Radnóti feleségéhez szól, és a Lager élményeit írja meg. Megjelenik a bogármotívum , a költő egy féreghez hasonlítja magát. A vers szerelmi vallomással zárul.

Az Á la recherche utalás Marcel Proust, Az eltűnt idő nyomában című regényére. Idő és értékszembesítő vers. Radnóti a múltba akar visszamenni, az idillbe vágyik vissza. Az eltűnt társakat idézi fel. A vers a tragikus jelen és a múlt idilljének ellentétére épül. A vers végén megjelenő kocsmával együtt az idilli motívumok is megjelennek (nők, asztal, bor, költészet), de az ezzel együtt megjelenő halál utal a háborúra.
Az erőltetett menetben a foglyok menetéről beszél a költő. 13 és 14 szótagos nibelungizált alexandrinokból áll a vers, a sorok középen elvannak tördelve, a kihagyott hely az út rajzolatát adja, vagy a fáradt foglyok vánszorgását is jelentheti. A versben a költő két énje, pesszimista és optimista kerül egymással szembe. A vers négy részből áll. Az első rész pesszimista. Arról ír a költő, hogy milyen értelmetlen tovább folytatni, mindig újból felállni. A második részben háborús képek jelennek meg, melyek minden reményt összezúznak. A harmadik rész a költemény fordulópontja. A durva realitást idill váltja fel. Az otthoni tájat idézi fel, bár tudja, hogy már nem létezik. Az utolsó részben a "de hisz lehet talán még" felkiáltó mondat fejezi ki a diadalmaskodó elszántságot. Az utolsó sorban a túlélés szándéka jelenik meg.

A Razglednica szó szerbül képeslapot jelent. Négy razglednicát írt Radnóti. Ezek életképszerű helyzetjelentések, a menetelései során írta őket (A hegyek közt, Cservenka, Mohács, Szentkirályszabadja). Az első razglednicában a menetelés emlékeit írja le a költő. Ahogy egyre közelednek a fronthoz, háborúra utaló jeleket találnak (ágyúszó). Feleségébe kapaszkodik, belőle merít erőt, hogy túl tudja élni a nehézségeket. Az angyalmotívum is a háború kegyetlenségét fokozza, ugyanis még az angyal is csodálja az öldöklést. Megjelenik a bogármotívum, a temetkező bogár a halál közelségét sejteti. A második razglednicában háború és békés idill együtt jelenik meg. Míg a távolban dúl a háború, ott ahol a foglyok menetelnek ott még béke van. Az egész vers erre a háború és béke, távol-közel ellentétre épül. A harmadik razglednicában szintén a pusztulás képei jelennek meg, a költő ezeket közelről is tapasztalja. Állat és ember egyaránt szenved. Az utolsó sor (Fölöttünk fú a förtelmes halál) hármas alliterációja fokozza a borzalom érzetét erősíti. Az utolsó razgednica egyben utolsó verse is a költőnek. A tarkólövésről ír, látja saját halálát is. A mellette fekvő ember Borsi Miklós hegedűművész volt. Az egész költemény a reménytelenséget sugallja, ezt fokozzák a rövid, kemény mondatok is melyeket a költő magának címez. A türelem rózsát terem mondás ironikus megváltoztatása "halált virágzik most a türelem"-re is az elkeseredettséget, és azt mutatja, hogy nincs kiút csak a halál vár rá.

Memoriter:

Racglednica
(3) Az ökrön száján véres nyál csorog,
Az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll,
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

(4) Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt a fülemen.