Mikszáth Kálmán (1847- 1910)
- Szklabonyán született, Nógrád megyében (ma Szlovákiában van)
- családja a helyi evangélikus hagyományok őrzője,
- Jogásznak, feleségét, Mauks Ilonát 2 x vette el,
ezért újságírói munkát vállalt Szegeden, a Szegedi Napló cimű folyóiratban, majd a Pesti Napló munkatársa lett.
- később itt írja meg a 1881 Tót atyafiak c. és 1882 a Jó palócok c. novellásköteteteket.
- 1880- Pestre, ahol a Pesti Napló munkatársa lesz..
-Jelentős szerepet vállal az MTA-án, a Petőfi Társaságban és a Kisfaludy Társaságban is.
-1877-től a Szabadelvű Párt támogatásával országgyűlési képviselő lett (az erdélyi Illyefalva) - csípős karcolatokat ír!
-1896 a bp-i újságírók egyesületének elnöke
Főbb regényei: Szent Péter esernyője, A fekete város, Beszterce ostroma, Különös házssaág, A Nosty -fiú esete Tóth Marival stb.,..
Alkotásmódja: az anekdotát teszi fő prózaszervező elvvé.

A kis Nógrád megyei falu, annak lakói, és a környező vidék, rendkívül nagy benyomást tett rá, Görbeországnak nevezi.
-Mikszáth az Eötvös József által megkezdett realizmust folytatja, stílusa realista, romantikus.
-Viszonylag későn talál rá egyéni hangjára,
- újfajta témaválasztás: különös témák, különc figurál (Pongrácz István)
- népi hagyományok, babonák, hiedelmek
- szeretettel szól hőseiről
-balladai jelleg, tragikus befejezés, elhallgatás ...
-Mindig igazságot szolgáltat

Műveiben az élőbeszédet utánozza, támaszkodik a beszégetés társas közegére., anekdotamondó, történetmondó, hagyományőrző.
Erőteljes személysség érezhető: közbeszól, kitérőket, kiszólásokat alkalmaz) Gyakori a függőbeszéd. Ezzel azt éri el, hogy nem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy az olvasott mondatok a szereplő, vagy az író gondolatai-e. Ezzel tovább növeli a bensőséges hangulatot, és még közelebb hozza az olvasóhoz a szereplőket.

A novella az epikai műnembe tartozó, kis terjedelmű, prózában írt műfaj. Cselekménye rövid idő alatt pereg le. Általában egy konfliktusra épül. A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van. A szereplők egyéniségét, gondolkodását, érzéseit az események világítják meg, amelyek hatására maradandó változás következik be a hősök életében vagy gondolkodásában. Tér és idő lényeges, továbbá a fordulat, amely a változást, a gyors befejezést hozza.

Novelláiban, regényeiben élete végéig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Számos műve szól a helyi palócokról és távolabbi tót népcsoportról. A kor egy másik nagy írójával, Jókaival ellentétben, az ő történeteinek szereplői már nem jómódú, nemesi származású emberek, hanem a világtól távol élő egyszerű, élő falusi parasztok. Egyszerűségük azonban nem róható fel negatívumként számukra, inkább erényükként kezeli. Ezek az emberek még őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba. Uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben. Ezek az emberek válnak történeteinek főhőseivé, és a művek cselekménye ezeknek az embereknek az ügyes-bajos dolgaiból, problémáiból keletkezik.
Bár novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból. Leginkább sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata.
Novelláinak szereplői még távol vannak a zajos, civilizált világtól. Mikszáth felfedezi, hogy ezeknek a műveletlennek, faragatlannak vélt embereknek ugyanolyan érzései és érzelmei vannak, mint bármelyik más embertársuknak. Életüket, békében és nyugalomban távol a városoktól, gyönyörű környezetben élik, ezáltal az emberi kapcsolatok náluk még jóval szorosabbak fontosabbak, mint a városi embereknél. Itt mindenki ismer a faluban mindenkit, gyakran még a szomszéd települések lakóit is, ellentétben a várossal, ahol az emberek sokszor még a saját szomszédjaikat sem ismerik. Mikszáth a palócokról jóval könnyedebb, felszabadultabb stílusban ír, mint a sokszor mogorvának ábrázolt, zord helyeken élő tótokról. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy Mikszáth maga is közülük származott, közöttük élt, s így az ő életüket közelebbről és árnyaltabban ismerte.

A novellákban kiemelt szerepet kap a természet, és annak közelsége. Az emberek szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják a helyet, ahol élnek. A táj a történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe. Erre hozz a Az a fekete folt novellából példát! (Csekő)

A "királyné szoknyája" c. novellájában Gyócsi Istók halála után az özvegy Gyócsiné Mudrik Mihállyal köt házasságot. Gyócsiné halála után Mudrik a Gyócsinétól örökölt földek közül szándékosan a legrosszabbakat adja mostoha fiainak, a bőtermő földet pedig megtartja saját lányának, Erzsinek. A természet azonban igazságot szolgáltat: Erzsi földjét évről-évre elönti a Bágy patak, míg a fiúk terméketlennek vélt dombjuk alatt értékes kőszénlelőhelyre bukkannak.

Mikszáth a palócokról és tótokokról szóló történeteit két novellagyűjteményben adta ki: Tót atyafiak (1881), és A jó palócok (1882). A két kötet egyes novelláit összeköti, hogy szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő több novellában is felbukkan, továbbá a szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában. Mikszáth hosszadalmas bevezetés után távolról közelíti meg a témát, ami mindig valamilyen meglepetést hordoz magában. A Tót atyafiak kötetben található Az a fekete folt című elbeszélés.
A történet egy, az emberektől távol élő, a közösségből kivetett emberről, Olej Tamásról szól. Olej Tamás Taláry Pál herceg birtokán dolgozik, mint számadó juhász. A novella elején megismerhetjük őt, a közvéleményben róla kialakult negatív képen keresztül. Ez leírás durva, mogorva, gonosz embernek állítja be, a novella végén azonban kiderül, hogy ő is ugyanolyan érző szívű ember, mint bárki más. Mikszáth itt is távolról, hosszú bevezető résszel, és lassan közelíti meg a történet cselekményét.
Megismerhetjük a bacsa mindennapi szokásait, munkáját, múltját és jelenét. Olej egyedül neveli 16 éves lányát, Anikát. Felesége a kislány születésekor halt meg, emlékét mind a mai napig nem tudta elfelejteni. Az erdőben járva még most is hallani véli egykori hitvese hívó szavait, és kislánya is mindig rá emlékezteti. A történet során az elbeszélő és a főszereplő nézőpontja néhol összefonódik. A mű cselekménye akkor kezdődik, amikor Taláry Pál megjelenik a birtokon. A herceg megpróbálja elcsábítani a naiv Anikát. A szigorúan erkölcsös Olej, a herceggel szembeni alázatosságát eldobva, felháborodottan utasítja el annak erkölcstelen kívánságát. Rendíthetetlenül ellen áll, egészen addig, amíg a herceg fel nem ajánlja neki az egész birtokot nyájastól, Anikáért cserébe. A bacsa lelkében ekkor hatalmas vívódás veszi kezdetét. Választania kell a vágyott gazdagság, és a lánya között. Egy gyenge pillanatban meginog, s szinte tudtán kívül, rossz döntést hozva, a birtokot választja.
"Aklot cserét... becsületért" - az erdő fái közt bolyong,s felesége hagját véli hallani: Tamás! Tamás!
A herceg tartja a szavát, s a földbirtok Olej Tamás tulajdonába kerül. Amikor a bacsa magára marad, akkor döbben csak, rá hogy mit tett, és mit vesztett el: jóval többet, mint amit a birtok és a nyáj együtt ér. Lelkileg teljesen összeomlik, nem tudja feldolgozni azt a szörnyű tettét, hogy anyagi javakért eladta a saját lányát, és elkeseredettségében felgyújtja a régóta vágyott s szeretett akolt. A folt valóságos és jelképes értelmű: valóságos a felégetett akol, és jelképes a lelkében lévő bűn. Olej bűnhődése tragikus, mert vétsége is az. Az önmaga által épített tökéletes világ morális értékrendjét sértette meg, s mint látjuk a bűn jóvátehetetlen, nincs visszaút.

A jó palócok kötet novellái bár jóval könnyedebbek, mint a Tót atyafiak történetei, sokkal rövidebbek azoknál. Mikszáth a történteket rendkívül tömören kezeli, nincsenek részletezve. Az események végkifejletére is csak utalásokból következtethetünk, azokat balladaihomály fedi. Ilyen például a Péri lányok szép hajáról c. novella is. Már a cimből sejthetünk valamit Péri Judit szégyenéről, akinek aratás idején, munka közben Csató Pista csapja a szelet. A csábítás sikeres,Csató Pista felesége azonban bosszúból tövestől
levágta Judit aranyszőke haját. Judit nővére Kata is levágatja hosszú szőke haját, hogy az árából orvosságot vegyen a haj elvesztésébe belebetegedett
húgának, akinek a halálára csak következtethetünk. Öreg Péri megjegyzése: „Szegény Katám! A te hajad kinő még!”. A táj ebben a novellában is sugallja a szépséget, Judit haja oly szőke, mint a búzamező.

A táj szerepet kap a Néhai bárány c. novellában is. Megárad a Bágy, az emberek a partra sietnek, hogy az árvízből mentsék, amit lehet. Feltűnik Cukri bárány, amint egy tulipános ládán ücsörög, különös ismertetőjele, hogy két szép barna folt van a hátán. Sós Páléknál nyoma vész, a falu végén már senki sem látta. Nagy a szomorúság Baló Mihály házánál amelynek oka, hogy a tulipános ládában volt Ágnes kelengyéje, amit nehezen gyűjtött össze, Borcsa pedig a báránykáját siratja. Ágnes ládájával valójában elúszott a reménye is, hisz hozomány nélkül nem lehet férjhez menni! Bodoron elindul a pletyka, hogy hogyan eshetett meg, hogy eltűnt a bárány és a láda is Sósék házánál. Baló Mihály a szóbeszéd nyomba ered, s átkutattatja Sós Pál házát, de nem talál semmit. Baló Ágnes is megpróbál nyomára bukkanni az elveszett dolgoknak, de megbetegszik. Apja és húga kocsival mennek érte Bodokra, az út során találkoznak Sós Pállal (aki szép új ködmönt visel) és a többi bodoki előljáróval, amint a templom újjáépítéséről beszélnek. Baló Borcsa odafut Sós Pálhoz, és visszaköveteli báránykáját. Sós Pál éppen az égre, esküre emeli a kezét, hogy nem látta a bárányt, amikor a ködmön meglazul, leesik róla, és a belsején feltűnik a két barna folt, a Cukri bárány ismertetőjele. Borcsa sírva borul a ködmönre.

A Bede Anna tartozása című novellában Bede Erzsi megy a bíróságra, ugyanis Anna, a testvére,orgazdaság miattfélévi fogságra van ítélve (erről persze az egész falu tudott, hiszen a pletykák gyorsan terjednek). Később kiderül, hogy a szeretője miatt keveredett bűnbe, és mire megérkezett a végzés, addigra meghalt. Erzsi pedig megegyezett az anyjával, hogy ő letölti a fogságot, az édesanyja pedig kifizeti a pénzbüntetést. Mikor a bírák ezt megtudták, azt hazudták, hogy hibás végzést küldtek ki, mert megsajnálták a lányt. A lány szépsége a vezető motívum, ez zárt térben jétszódik, de minden megváltozik, Erzsi naivitása, szépsége elemi erővel bír.

Mikszáth Kálmán tovább vitte Petőfi és Arany népiességét, átformálta, asszimilálta a romantika jellegzetességeit. Nagymértékben hatott a kortárs írókra (Esterháy Péterre), ezért is nevezhetjük irodalmunk egyik legnagyobb művészének, valamint Jókai mellett a legolvasottabb 19.századi irójának.